Reform�letm�d - �sember m�dra Egyes t�pl�lkoz�stud�sok arra az eredm�nyre jutottak, hogy a t�ls�ly oka nem az �telek t�lzott m�rt�k� fogyaszt�s�ban, hanem a sz�nhidr�tokra, k�l�n�sen a finom�tott cukorra �s a kem�ny�t�ben gazdag �lelmiszerekre val� �rz�kenys�gben keresend�. Az �skori ember nem szenvedett t�ls�lyban. �trendje b�r sokkal sz�ls�s�gesebb, bizonyos szempontb�l m�gis eg�szs�gesebb volt, mint a mi�nk. Az �vszakok �s a vad�szatok sikeress�g�nek f�ggv�ny�ben vagy �hezett, vagy j�llakott volt, �m az �ltala elfogyasztott nyers �lelmiszerek kedvez� hat�ssal voltak em�szt�s�re, eg�szs�g�re egyar�nt, �s nem szenvedett magas v�rnyom�sban, �rrendszeri �s daganatos betegs�gekben, vagy allergi�ban. K�korszaki-di�ta A paleo-di�ta elm�lete szerint k�vetn�nk kellene �seink �trendj�t, akik t�bbnyire sov�ny feh�rj�t �s nyers z�lds�geket, gy�m�lcs�ket fogyasztottak. A leg�jabb r�g�szeti leletek c�folni l�tszanak azt a t�nyt, hogy csak a sov�ny h�sok nem hizlalnak. Ezek szerint semmilyen h�s nem hizlal, hacsak az elk�sz�t�si m�dja sor�n nem adunk hozz� sok zsirad�kot illetve sz�nhidr�tot, amelyek nagy r�sze k�ztudottan felesleges energiaforr�sai szervezet�nknek: kev�s t�panyagot tudunk bel�l�k felhaszn�lni, az �hs�g�rzetet csak r�vid t�von enyh�tik, r�ad�sul elh�z�shoz vezetnek. "Fr�di �s B�ni" tejet sem fogyasztottak - �gy t�nik j�l tett�k. A zs�rszeg�ny tej a legt�bb di�ta- �s reform�letm�d tan�csad� szerint kalciumban gazdag �s eg�szs�ges - m�gis egyre t�bb kutat�s bizony�tja, hogy a tejterm�kek (a benn�k tal�lhat� tejzs�r �s protein miatt) a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek egyik legf�bb okoz�i a kor�bban "v�d al� helyezett" toj�ssal �s az �llati zsirad�kokkal szemben. K�korszaki fogy�k�ra Az �sember kosztja kal�ria- �s zs�rszeg�ny volt, ez�rt �trendj�t k�vetve k�nnyen elindulhatunk az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s fel� vezet� �ton �s att�l sem kell tartanunk, hogy anyagcser�nk t�ls�gosan megborulna a t�pl�lkoz�sunkban bek�vetkezett v�ltoz�sok miatt. Az els� n�h�ny h�tben val�sz�n�leg jelent�s m�rt�kben fogyni fogunk, �m sokkal fittebbek, eg�szs�gesebbek, energikusabbak lesz�nk mint valaha, hiszen csak "hasznos" �lelmiszereket juttatunk szervezet�nkbe. Els�sorban h�sf�l�ket fogyasszunk: sz�rnyasokat, tengeri halakat, borj�t, diszn�t, kecskeh�st, de �gyelj�nk arra, hogy lehet�s�g szerint kev�s zsirad�kkal k�sz�ts�k el fog�sainkat, a b� zs�rban val� s�t�st v�ltsuk �t f�z�sre, vagy p�rol�sra �s friss z�lds�geket, sal�t�kat egy�nk hozz�juk a j�l megszokott burgonya-, rizs �s t�sztak�retek helyett. A paleo-di�ta kiz�rja a keny�rf�l�k fogyaszt�s�t az �trendb�l, mondv�n, ezek B-vitamin tartalma a h�sf�l�kben is megtal�lhat�. Mit ne egy�nk? - Gabonaf�l�k (t�szta, keny�r) - H�velyesek (bab, bors�, kukorica, lencse) - Burgonya - Tejterm�kek - S�, cukor Az �ruh�zakban kaphat� �lelmiszerek t�lnyom� t�bbs�ge vitaminokkal �s rostokkal d�s�tott, �s olyan sok adal�k- tart�s�t�- �s sz�nez�kanyagot tartalmaznak, amelyek t�bbet �rtanak, mint haszn�lnak. A paleo-di�ta alapj�n minden olyan �lelmiszer k�ros az eg�szs�g�nkre, amely valamilyen termel�si folyamaton ment v�gbe: sz�nsavas �d�t�italok (a sz�nsavas �sv�nyv�z is), a keny�r- �s t�sztaf�l�k, a felv�gottak, a f�lk�sz �telek, az �des�t�szerek, az olajos-s�zott magvak, a h�velyes z�lds�gek, a kem�ny�t�k �s minden sz�nez�kkel, �zfokoz�val �s tart�s�t�szerrel ell�tott term�k. Mit egy�nk? - H�sf�l�k - Toj�s - Gy�m�lcs - Z�lds�gek (lehet�leg nyersen) - Csonth�jasok (di�, mandula, mogyor�)