Ebb�l k�vetkez�en arra a meg�llap�t�sra juthatunk, hogy az elef�nt haz�ja sz�les-e vil�g, s ebben a m�v�szhez hasonl�t. Persze ett�l cseppet sem tekinthet� m�v�sznek, att�l eltekintve, hogy ez az �llati is tud maradand�t alkotni. P�ld�ul maradand� k�rosod�sokat tud tenni egy al� ker�l� aut�ban.
Az �llatkerteken k�v�l csak �s kiz�r�lag Indi�ban �s Afrik�ban fordul el�. Ebb�l pedig arra k�vetkeztethet�nk, hogy azok, akik elef�ntvad�szatra indulnak mondjuk Pilisv�r�sv�rra, k�nytelenek lesznek n�h�ny ny�llal be�rni.
Att�l f�ggetlen�l, hogy amikor az ember r�n�z egy �llatra nem mindig tudja eld�nteni, hogy milyen kedve van, az elef�ntr�l biztosan tudjuk, hogy igen rosszkedv� �llat. M�r kicsi kor�ban �lland�an megny�lt orral j�rk�l, ez�rt az orra �gy is marad, �s az orm�ny nevet veszi fel. J�kedve csak akkor van, ha �tik, mert b�r�nek vastags�ga miatt az �t�st nem �rzi, s ezen j��z�t r�h�g.
Az elef�nt hangja trombitaharsog�shoz hasonl�t. De az�rt nem tudna elvegy�lni egy t�zolt�zenekarban trombit�sk�nt, mert a m�retei miatt azonnal kisz�rn�k a t�megb�l.
Az elef�nt f�vel, f�val, sz�n�val, k�lessel �s rizzsel t�pl�lkozik. Barb�r erk�lcs�r�l tesz tan�bizonys�got, hogy megjelenik a rizsf�ldeken, telezab�lja mag�t, �s fizet�s n�lk�l t�vozik. A rizstermeszt�k biztos nem venn�k rossz n�ven, ha egy-egy elef�ntagyar lenne a fizets�g�k…
Az �llat testi ereje �ri�si, hallatlan nagy terheket elb�r, de az�rt t�zszer annyit � sem b�r el.
Vannak igen furcsa szok�sai is ennek az �llatbak. Ilyen p�ld�ul az iv�technik�ja. Beledugja orm�ny�t a v�zbe, telesz�vja v�zzel, majd az eg�szet a sz�j�ba f�jja, amiben bizony a diszn�hoz hasonl�t. Nem mintha a diszn� is �gy tenne, hanem mert ez m�r m�giscsak illetlens�g.
Az elef�nt betegs�gei k�zt leggyakoribb a n�tha; k�pzelhet�, hogy mekkora szokott neki lenni.
Mindezek ellen�re az �llat nagyon okos. Volt p�ld�ul egyszer egy szab�nak egy elef�ntja. Az olyan okos volt, hogy amikor a szab� elment hazulr�l, az elef�ntot otthon hagyta, �s a kaput bez�rta. Az elef�nt, amikor idegenek akartak bemenni a szab� udvar�ba, nem eresztette be �ket, mert nem is tudta volna kinyitni a kaput, meg nem is k�z�lt�k vele, hogy be akarnak j�nni. Akkor meg honnan tudta volna meg szeg�ny �llat?
Az �llatkertekben a h�t�n egy tr�nusszer� alkotm�nyt cipel, amibe egy le�ny �s egy f�rfi bele�l, �s az elef�nt csak hurcol�ssza �ket k�rbe-k�rbe. Ekkor az �llat az �gynevezett hord�r szerep�t j�tssza, mindenf�le ellenkez� arckifejez�s n�lk�l, ami hatalmas sz�n�szi k�pess�geire utal.
Sajnos a sok j� tulajdons�g �s n�h�ny h�tr�nya ellen�re sokan pr�b�lj�k meg ezt az �llatot is vad�szni. Az elef�ntot robban� goly�val vad�ssz�k, amire nagyon d�h�s szokott lenni. Ha id� el�tt ki nem l�vik, akkor nagyon sok�ig el�l ez az �llat. T�rt�nt p�ld�ul egyszer r�gen, hogy egy tud�s sok�ig figyelt egy elef�ntot, ami majdnem sz�z �vig �lt egyfolyt�ban. Persze el�bb is meghalhat az �llat, de csak akkor, ha valami olyan k�l�n�s baj t�rt�nik vele, amit egy elef�nt se b�r ki.