Ebből következően arra a megállapításra juthatunk, hogy az elefánt hazája széles-e világ, s ebben a művészhez hasonlít. Persze ettől cseppet sem tekinthető művésznek, attól eltekintve, hogy ez az állati is tud maradandót alkotni. Például maradandó károsodásokat tud tenni egy alá kerülő autóban.
Az állatkerteken kívül csak és kizárólag Indiában és Afrikában fordul elő. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy azok, akik elefántvadászatra indulnak mondjuk Pilisvörösvárra, kénytelenek lesznek néhány nyúllal beérni.
Attól függetlenül, hogy amikor az ember ránéz egy állatra nem mindig tudja eldönteni, hogy milyen kedve van, az elefántról biztosan tudjuk, hogy igen rosszkedvű állat. Már kicsi korában állandóan megnyúlt orral járkál, ezért az orra úgy is marad, és az ormány nevet veszi fel. Jókedve csak akkor van, ha ütik, mert bőrének vastagsága miatt az ütést nem érzi, s ezen jóízűt röhög.
Az elefánt hangja trombitaharsogáshoz hasonlít. De azért nem tudna elvegyülni egy tűzoltózenekarban trombitásként, mert a méretei miatt azonnal kiszúrnák a tömegből.
Az elefánt fűvel, fával, szénával, kölessel és rizzsel táplálkozik. Barbár erkölcséről tesz tanúbizonyságot, hogy megjelenik a rizsföldeken, telezabálja magát, és fizetés nélkül távozik. A rizstermesztők biztos nem vennék rossz néven, ha egy-egy elefántagyar lenne a fizetségük…
Az állat testi ereje óriási, hallatlan nagy terheket elbír, de azért tízszer annyit ő sem bír el.
Vannak igen furcsa szokásai is ennek az állatbak. Ilyen például az ivótechnikája. Beledugja ormányát a vízbe, teleszívja vízzel, majd az egészet a szájába fújja, amiben bizony a disznóhoz hasonlít. Nem mintha a disznó is így tenne, hanem mert ez már mégiscsak illetlenség.
Az elefánt betegségei közt leggyakoribb a nátha; képzelhető, hogy mekkora szokott neki lenni.
Mindezek ellenére az állat nagyon okos. Volt például egyszer egy szabónak egy elefántja. Az olyan okos volt, hogy amikor a szabó elment hazulról, az elefántot otthon hagyta, és a kaput bezárta. Az elefánt, amikor idegenek akartak bemenni a szabó udvarába, nem eresztette be őket, mert nem is tudta volna kinyitni a kaput, meg nem is közölték vele, hogy be akarnak jönni. Akkor meg honnan tudta volna meg szegény állat?
Az állatkertekben a hátán egy trónusszerű alkotmányt cipel, amibe egy leány és egy férfi beleül, és az elefánt csak hurcolássza őket körbe-körbe. Ekkor az állat az úgynevezett hordár szerepét játssza, mindenféle ellenkező arckifejezés nélkül, ami hatalmas színészi képességeire utal.
Sajnos a sok jó tulajdonság és néhány hátránya ellenére sokan próbálják meg ezt az állatot is vadászni. Az elefántot robbanó golyóval vadásszák, amire nagyon dühös szokott lenni. Ha idő előtt ki nem lövik, akkor nagyon sokáig elél ez az állat. Történt például egyszer régen, hogy egy tudós sokáig figyelt egy elefántot, ami majdnem száz évig élt egyfolytában. Persze előbb is meghalhat az állat, de csak akkor, ha valami olyan különös baj történik vele, amit egy elefánt se bír ki.