Gylya
ismeretlen 2004.09.24. 15:26
A glya egy madr, kt glya kt madr. Kt glya s hrom csirkefog, az t jmadr. A dgltt glya mr nem madr, mert nem tud replni. De azrt a repl mg nem madr, ha tud is replni.
A glya klalakjt a hosszsg jellemzi: hossz a csre, hossz a lba s igen hossz a nyaka. A glya a meleget szereti, azrt a sarkvidkeken csak akkor fordul el, ha odaviszik, a maga jszntbl csupn a mrskelt v terletre jn a meleg vidkrl nyaralni. sszel azutn elrepl tlnk ismt dl fel, amirl azt mondjk, hogy "kltzkdik". Ez pedig nem igaz, mert nem visz magval semmit, teht nem kltzkdik; hanem csak elmegy, de ht a np ajka azrt csak gy mondja, hogy kltzkdik. Nyugodjunk bele s rljnk neki, hogy nem mindjrt gy mondja: hurcolkodik. Tavasszal aztn jra visszajn, ami a magyar politikai s kzleti viszonyokban val teljes jratlansgra vall. A glya csak kvl szp madr, de a lelke randa, mert bkt, gykot, kgyt s ms effle undort szemetet eszik, ezltal tltesz mg az olyan disznn is, aki nem halssza ki a tnyr szlre a hagymadarabokat. A bkval s kgyval szemben a bolond glya nem szereti a filt tkrtojssal, sem a palacsintt, sem a befttet, st, ha egy glya csrbe befttet tmnek, azt kikpi. Glynak nevezik mg a glyamadron kvl az elsves tanulkat is; hogy mirt, azt a tudomnynak mg nem sikerlt megllaptania. A glyrl azt lltjk, hogy hozza a gyereket. Sokan manapsg is ezt lltjk, ezrt amikor valaki glyt lt, s nem akar gyereket, egyszeren lelvi. Ezrt cskken haznkban a glyt populcija. A glynak az az rdekes szoksa, hogy egy lbra llva fejt a szrnya al dugja, s gy alszik. Ez igen nehz feladat, mr tbben prbltk utna csinlni, de mg senkinek sem sikerlt. Legtbbre vitte a ksrletezs tern egy Liptpusztai frfi: egy lbon (magyarosan fllbon) llva, hosszabb ideig tartotta szemt lehunyva, de az orvosok azt hittk, hogy szimulns, azaz ha le is van a szeme hunyva, csak tetteti, hogy alszik. A fejt persze a szrnya al dugni sem tudja, ami miatt eleget dhngtt, de ht hiba. A glya fszkt a falusi hzak kmnyre rakja, s oda hordja fikinak a kirntott bkkat - ugyanis az llat a mocsrbl kirntotta ket. Meghat ltvny, amint a glya repl, s hossz, kemny csrben egy eleven bka evickl. Ezt az idillt mr szmos termszetbvr megfigyelte, s ppen ez szolglt alapul a XVI. Termszettudomnyi kongresszus azon hatrozathoz, mely szerint bknak lenni lehetleg mg rosszabb, mint glynak szletni.
|