A víziló Afrikában és a Nílusban él, amiért nílusi vízilónak is mondják, amiből még mindig nem világlik ki, hogy ezt a szép disznószerű állatot miért nevezik éppen lónak.
A víziló dacára annak, hogy a Nílusban él, nem krokodilt eszik, sem halat, sem flamingót, hanem füvet és egyéb gyökereket, tehát vegetáriánus. Hogy miért él tehát a vízben, az rejtély, s ha vízben él, miért nem él a Dunában? Ez is rejtély. Ha pedig a Dunában azért nem él, mert csak a meleget kedveli, akkor miért nem él egy gőzfürdőben? Tehát a vízilónak úgy elnevezését, mint táplálkozását, valamint általában az életmódját illetőleg a rejtélyek egész tömegével állunk szemben, melyeket a legkiválóbb természettudósok is mindmáig hiába igyekeztek megfejteni. Ezek megfejtését továbbra is a legkiválóbb természettudatlanoktól várhatjuk el.
Vannak kis vízilovak és nagy vízilovak. A nagy vízilovak a kicsikből lesznek növés által, ami könnyen érthető. Persze, hogy a nagy vízilovakból ugyancsak további növés által miért nem lesznek még nagyobb vízilovak, azt nem tudjuk.
A víziló, jóllehet a törzse hosszú és vastag, a súlya nagy, a lába pedig aránylag igen rövid, mégis fürgén jár, és igen jól tud futni, sőt, ha lenne szárnya, repülni is tudna. Azt persze talán mondanunk sem kell, hogy úszni is kitűnően tud, mert bizony a Nílusban úszás nélkül megélni nagyon nehéz.
A víziló teljesen haszontalan állat, ami annyit tesz, hogy az emberek semmire sem használják. Nem húzatnak vele terhet, nem lovagolnak rajta, még csak nem is vízilovagolnak rajta. A húsát nem eszik, sőt ellenkezőleg: kiköpik. Mégis vadásszák, ami a vadászok ideális önzetlenségére vall. Vadászása csónakokon történik, robbanógolyók által, mert egyszerű golyónak a víziló oda se hederítene, a robbanógolyót azonban ő is respektálni kénytelen. A vadászása persze veszélyes, mert ha a vadász célt téveszt, ami nagyon könnyen lehetséges, mivel a víziló elvégre mégsem nagyobb egy kisebb földszintes, kültelki háznál, akkor a dühös állat nekimegy a csónaknak. A csónak felborul, s a vadászok a vízbe esnek, és így vizes lesz a ruhájuk, ami miatt a mamájuk otthon megszidja őket. De éppen ezen veszedelem miatt a kalandkeverők különösképpen szeretik vadászni a vízilovat.
A víziló életkorát nem ismerjük, mégpedig azért nem, mert a tudósoknak nem sikerült megállapítani. Ugyanis, ha egy tudós elkezdte figyelni a vízilovat azzal a céllal, hogy addig fogja figyelni, amíg el nem pusztul, s akkor tudni fogja, hogy mennyi ideig él, a víziló mindig bement a Nílusba, a víz alá merült, s a folyó egy más helyén bukkant föl, vagy pedig a tudós összetévesztette egy fölbukkanó más vízilóval. Sok tudós folytatott évszázadok során a víziló életkorának megállapítását célzó megfigyeléseket, de a fent említett nehézségek folytán, továbbá annak folytán, hogy a víziló élettartama hosszabb, mint az emberé, arra kellett rájönniük, hogy a vízilovak megállapították, hogy egy tudós átlag hatvan-hetven évig elél.